Sziget.hu: Igen, 9.30-kor kezdtek. És utána mit csináltok?
D.F.: Nagyon berúgunk.

Sziget.hu: Nem úgy értettem, hanem a fesztiválok után.
D.F.: Promóciós dolgokat, tudod, interjúk ilyesmik, aztán pedig próbálunk a turnéra. Szeretek rendesen felkészülni, mert nem bírom, ha szörnyűségek történnek, vagy valami miatt idegeskedni kell.

Sziget.hu: Mikor kezdődik a turné?
D.F.: Az európai turné október végén, az amerikai pedig januárban.

Sziget.hu: Akkor idén nem lesz olyan békés karácsonyod, mint tavaly, amit Indiában töltöttél a családoddal.
D.F.: (Nevet) Hát, nem hiszem.

Sziget.hu: A fesztiválokon játszotok az új lemez számaiból is?
D.F.: Nem, még nem került fel egyetlen szám sem a listára, de a rajongóknak lesz elég alkalmuk hallani az új lemezt, miután megjelenik.

Sziget.hu: Ezek szerint koncerteken sem teszteltétek a számokat. Az új albumok megjelenése előtt nem izgultok, hogy mit szólnak hozzá a rajongók?
D.F.: Természetesen érdekel, hogy mit gondolnak róla az emberek. Akiknek eddig megmutattuk, mindenkinek tetszett. Kemény lemez, ugyanakkor nagyon populáris: kicsit „éneklős”, mégis elég experimentális, időnként elektronikus, sőt még hangmintákat is használtunk. Mindannyian megpróbáltuk amennyire lehet, kitolni a határokat.

Sziget.hu: Annyira, hogy még Ville Valo, a HIM frontembere is szerepel az egyik számban.
D.F.: Van egy közös barátunk, emellett pedig valaki javasolta is nekünk. A The Byronic Man című számban hallható egy olyan résznél, amihez kimondottan egy ilyen férfihang kellett, különben elég buzis lett volna.

Sziget.hu: Értem, de ha jól tudom, két feldolgozás is felkerült a lemezre, és mindkettő egy meleghimnusz. Az egyik a Shakespeare’s Sisters Stay című száma, a másik pedig a techno-pop Heaven 17 Temptationje.
D.F.: A Shakespeare’s Sisters-szám végül nem került fel a lemezre, csak egy special edition CD-n lesz hallható, a Temptaion viszont az első kislemezdal lesz. Nem azért választottuk őket, mert meleghimnuszok, hanem, mert mindkettő nagy kihívást jelentett számunkra.

Sziget.hu: Nem gondolod, hogy a 2004-es Nymphetamine-on hallható Cliff Richard-dallal már kellően felbőszítetted a rajongókat?
D.F.: Először is, én még soha senkitől nem hallottam, hogy ne jönne be neki a Devil Woman, másodszor pedig a feldolgozásokban pont az a jó, hogy mindent teljesen kifordíthatsz az eredetijéből. A Temptation valójában viccnek indult. Hallottuk a rádióban, és valamelyikünk bedobta, hogy meg kéne csinálni. Charles (Charles Hedger, gitáros) elkezdett dolgozni rajta, és annyira fantasztikusan jó lett a végére, hogy úgy döntöttünk, muszáj feltennünk a lemezre.

Sziget.hu: Charles Hedger 2005 óta tagja a csapatnak, és már legalább 20 zenész fordult meg a C.O.F.-ben. Szerinted miért volt az évek alatt annyi tagcsere a C.O.F.-ben?
D.F.: Zenészek jönnek, zenészek mennek, voltak, akik maguktól hagyták el a csapatot, voltak, akiket kirúgtunk. De tudod, egy csapat kicsit olyan, mint egy újság. Az emberek változnak, de a név és a színvonal megmarad.

Sziget.hu: Ha az újságírást említetted, régebben volt egy rovatod a brit Metal Hammerben…
D.F.: Ó, az már nagyon régen volt. De ami az írást illeti, most épp egy verses köteten dolgozom. Amíg a többiek a stúdióban izzadtak, én bezárkóztam a verseimmel. Ja, és ugyancsak társszerzője vagyok annak a könyvnek, amit Gavin Badderly ír a csapatról, igaz, már jó néhány hónapja be kellett volna fejeznie.

Sziget.hu: Beszéljünk egy kicsit az új lemezről.Ismét egy konszept-albumot csináltok?
D.F.: Nem, mert az eléggé megköti az ember kezét, és mindig van néhány szám, ami nem sikerül annyira jól. De azt hiszem, elég nagy meglepetést okoz majd mindenkinek.

Sziget.hu: Mit jelent a cím?
D.F.: Mindig egy csomó címet összeírunk, és valahogy megmarad, amelyik legjobban passzol kész lemezhez. Nagyjából az emberek megszállottságára utal a bűnnel és önmagukkal, hogy mennyire vonzódnak a valláshoz és a meztelenséghez.

Sziget.hu: Ez elég jól passzol a Samuel Araya tervezte borítóhoz is, de azt hallottam, hogy a Thornography eredeti borítóját megvétózta a kiadó.
D.F.: Mindössze annyi történt, hogy az egyik amerikai üzletlánc nem lett volna hajlandó árusítani. Már nem nagyon emlékszem, hogy miért, talán mert volt egy holttest rajta – mondja iróniával a hangjában. –  Így az utolsó pillanatban meg kellett változtatnunk.

Sziget.hu: Hogyan választjátok ki a művészeket, akik a borító designokat készítik?
D.F.: Időnként megkeresnek minket, vagy mi találkozunk valakivel, akinek tetszenek a munkái. Általában jó előre megkeressük a megfelelő művészt, mert időnként akár 4-5 hónapot is igénybe vehet a borító megtervezése.

Sziget.hu: Neked melyik borítótok tetszik a legjobban?
D.F.: Nagyon tetszik a Thornography is, de azt hiszem legjobbnak a Cruelty and the Beastét tartom: egyszerű, de nagyon erős – egyébként az a borító is az utolsó pillanatban készült el, mert a fotós teljesen megfeledkezett a feladatról, és így 24 órán belül kellett szereznie egy vérrel teli kádat.

Sziget.hu: A legkülönbözőbb kategóriákba próbálták már besorolni a zenéteket, úgy tűnik a mostani lemez után újra törhetik a fejüket az újságírók. Neked melyik kategória tűnik a legszimpatikusabbnak?
D.F.: Nem igazán tudom, ezt a feladatot meghagyom az újságíróknak. Én legjobban azt szeretem, ha a zenénket Cradle Of Filth-nek nevezik.

Sziget.hu: Sokak szerint a black metal jelző leginkább csak a make-up miatt van. Egyébként még sosem játszottatok smink nélkül?
D.F.: Az utóbbi időben valamelyest visszavettünk, de még mindig használjuk.

Sziget.hu: Mi az, ami a legfontosabb számodra a C.O.F.-ben?
D.F.: Hogy képesek legyünk újra és újra megújulni. Nem akarunk unalmas csapattá válni. 14-15 éve játszunk együtt, és most megint teljesen új energiák szabadultak fel a csapatban.